My favourite passenger :)

Még soha nem jártam Kuala Lumpurban, így amikor meghallottam hogy januártól az A380 is megy oda, repdestem az örömtől!! :) Főleg amikor megláttam hogy az első hónapban kapásból kétszer is megyek majd!! A kollégák nagyon irigyek voltak rám! :)

Sikerült január közepén pár napra hazamennem, így mikor visszaérkeztem Dubaiba, 2napra rá már repültem is. Fáradt voltam, kedvetlen, az első járat mindig ilyen miután visszajövök Magyarországról :) Nincs sok kedvem dolgozni! De életem egyik legnagyobb meglepetése ért amikor a barátom, Alex, megjelent a járatomon. Egyáltalán nem számítottam rá, meg se bírtam szólalni legalább 10 percig :) Az utasok biztos megmosolyogták a jelenetet mikor Alex szaladt a kabinon keresztül felém, én meg nem hittem a szememnek és 5 percig csak annyit tudtam ismételgetni hogy "De mit keresel itt?!" Nagyon vicces volt, iszonyatosan örültem! Az egész út más hangulatban telt, amúgy is sokkal jobb ha ismerősökkel utazom, nemhogy a párommal!

A konyhában :)

A business osztályról hozott desszert finomabb volt :)

Ő ihatott Bailey's-t.... :)

Ildikó, Alex, én és Esther, a spanyol kisfőnök

Ja és még egy nagyon érdekes dolog történt! Láttam már a járat-információs lapnál hogy ezen a járaton együtt fogok repülni egy másik magyar lánnyal, Ildikóval is. Még soha nem találkoztunk, úgyhogy előre örültem hogy egy újabb otthonival ismerkedhetek meg! De azt nem gondoltam hogy celebbel fogok találkozni!! :) Biztos emlékeztek arra a régi nyári slágerre hogy "Tedd fel a kezed mert én más vagyok, jobb ha rám hagyod, majd én játszom veled..." Nos, ezt Ő maga énekelte, Ildikó anno, 10 éve :) Iszonyú gyönyörű hangja van, még énekelt is egy kicsit a konyhában, tök jó volt :) Látjátok, kikkel nem találkozik az ember munka közben?!

Mikor megérkeztünk, Alexel nagyon fáradtak voltunk úgyhogy csak elmentünk vacsorázni a Petronas ikertornyokhoz. Ez az épület volt 2003-ig a világ legmagasabb épülete, a maga 452 méterével. Csodálatos volt este kivilágítva, nekem személy szerint jobban tetszik mint a Burj Khalifa de pppssssssszzzzzztttttt :) A tornyok mögött hátul van egy gyönyörű park, telis-tele volt emberekkel, csodás este volt!

Esti KL

Alex és az ikertornyok

A második KL járatom nem volt ennyire élvezetes de azért történt két érdekes eset. Odafele úton volt egy 30év körüli srác aki a barátnőjével utazott együtt és feltűnően sokat mosolygott rám meg állandóan a nevemen szólított, ami hát nem szokványos...Kiderült hogy a srác az ausztrál Virgin légitársaságnál dolgozik és megkérdezte hogy nem gondolkodtam-e még hogy jelentkezzek hozzájuk! Mondtam hogy csak 1 éve dolgozom az Emirates-nek úgyhogy nem nagyon. Erre azt mondta hogy fontoljam meg, igaz hogy nehéz bekerülni de nekem nagyon jó esélyem lenne, mert látta hogy dolgozom és ő abszolút esélyesnek tart! :) Megköszöntöm a kedves munkabókot, de mondtam neki hogy nem tervezem most hogy máshol dolgozzak! Mindenesetre jólesett hogy egy utas, aki mellesleg szakmabeli, megdícsérte a munkám :)

A másik sztori a hazafele úton történt, szintén volt egy utas, 50 év körüli- a lányával utazott, aki állandóan a nevemen szólított, bármit kért, bármit mondott, mindig odabökte hogy Anett! Ez nagyon kedves és imádom ha a nevemen szólítanak, de feltűnő volt egy idő után! Leszállás után kiderült hogy az Emirates-nek dolgozik a reptéren, és már háromszor repültünk együtt, ezért ismer... London, New York és most Kuala Lumpur! Mondtam neki hogy sajnos nem emlékszem rá, nevetett, mondta hogy naná hogy nem, 420 emberből elég nehéz akár egy-kettőre is emlékezni. De nagyon aranyos volt, mondta hogy emlékszik rám! Hát nem édes?! :)

A hotelszoba a hatalmas ablakkal...

...és a kilátás az ablakból :) Lélegzetelállító!

One step further...

Fontos hír következik!!!
Nemrég jelenkeztem a Business class-ra dolgozni...És FELVETTEK!! :)

Már szerettem volna valami változást, valami újat csempészni az életembe, mert hogy őszinte legyek az Economy-n dolgozni 3hónap után már rutinmunka volt. Persze ezt is élveztem, de azért örülök hogy újabb kihívásnak nézek elébe :) 420 utas helyett "csak" 74 utast kell majd kiszolgálni, turisták és családok helyett üzletemberek fognak velem utazni, és persze a szervíz is teljesen más lesz: műanyag tálcák helyett porcelántányérok, sokkal kifinomultabb étel,-és italválaszték.

A következő 3-4hónapban várható a tréning ami egy hetes lesz, természetesen kaptok majd róla részletes beszámolót! Biztos nem lesz egyszerű az elején, de beletanulok :)
Drukkoljatok!! :)

Karácsony Münchenben

Decemberben olyan szerencsés voltam hogy két münchen-i járatot kaptam! Mindenképp szerettem volna Európába repülni karácsony táján, hiszen az ottani légkör, a karácsonyi vásárok forralt boros hangulata minden évben kötelező számomra. Amúgy is szeretek Európába járni, mert mindig úgy érzem hogy "haza" megyek....

Az első utam szuperül sikerült, ugyanis mikor megérkeztünk hatalmas hóesés várt minket a reptéren :) Ennél jobb bevezető a karácsonyi utamhoz nem is kellett, megadta az alaphangulatot rendesen! Óriási pelyhekben esett a hó mikor egyik kollégámmal, Dinával elindultunk a városba. Pici város lévén metróval kb 10perc alatt értünk be a központba. Rengeteg ember volt, hamar meg is találtuk a karácsonyi vásárt! Rögtön vettünk egy forralt bort természetesen :) Majd szétfagytunk olyan hideg volt... Sétálgattunk, élveztük az ünnepi hangulatot! Csodás volt! :)

A hotelszoba

Még a hotel mellett is volt egy karácsonyi stand :) Csak hogy ne kelljen messzire menni...

Havas bicajok

Fagyos hangulatban

Marcipán hóemberek

Naná hogy találtunk német kolbász-boltot :)

A főtéri karácsonyfa

Városháza a boros standdal

Gyorsan elfogyott... :D Persze csak a hideg miatt!!

Mézeskalácsok

A második utam körülbelül 2 hét múlva volt, karácsony után, addigra sajnos befejeződött a karácsonyi vásár, és hó sem volt már... De ettől függetlenül életem egyik legjobb útja volt, hiszen - azt hiszem erről még nem meséltem - egy út minőségét abszolút és 100%-ban a kollégák határozzák meg! Persze nem mindegy hogy hova utazom, hiszen sokkal izgatottabb vagyok mondjuk ha New York-ba megyek, mint Manchester-be ahol már ezerszer voltam és amúgy is egy unalmas hely (Manchester-kedvelőktől itt elnézést kérek :) ) és persze az sem mindegy hogy egy 14órás Sydney útnak néznek elébe vagy egy 2 órás Jeddah-nak....
De ezek az dolgok mind eltörpülnek ahhoz képest hogy milyenek a kollégák, milyen a hangulat munka közben. Volt már szerencsém mindkét véglethez, de azért többnyire nem panaszkodom, általában kedves és barátságos emberekkel dolgozom. Viszont ha van egy ember, aki épp rossz lábbal kelt fel aznap vagy csak egyszerűen szeretné megkeseríteni az életem és elrontjani az én és mások hangulatát is, akkor az egész járatnak annyi... Lehetnek akármilyen édeses az utasok aznap, ha nem érzem jól magam a kollégák között akkor lőttek az útnak... És ezt persze ők is érzik! Természetesen mindig próbálok abszolút professzionális lenni és magamra erőltetni az Emirates mosolyt, hisz bármennyire is rossz a hangulat a crew között, ez nem érződhet az utasokkal való viszonyon! Mondjuk tényleg nem panaszkodom, eddig kb 2-3 járatra emlékszem ami rossz volt, a többi tényleg vagy átlagosan jó vagy szuper jó :)
Ha jó a társaság, óriási buli van a gépen, mindenki mosolyog, viccelődik, iszonyú jó tud lenni egy-egy út! Na ez a második münchen-i utam pont ilyen. A crew csodás volt, ők tették feledhetetlenné az utat! Mindenki rögtön megtalálta a közös hangot mindenkivel, sőt, a főnökök is abszolút jófejek voltak! Úgyhogy ahogy megérkeztünk rögtön indultunk is a városba hogy együtt vacsorázzunk! Persze a forralt bor most sem maradt el ;)

A metrón Li-vel, Kínából

A város... hó nélkül nem az igazi :)

A látványkonyha: készülnek a kolbászok!

Az étteremben a kollégákkal: Alex Franciaországból, Hussein Libanonból és Li Kínából

Perec...Nyamm-nyammm

Isteni sült kolbász krumplisalátával!

A főtér (a karácsonyfa még állt!)

Majdnem megvettem ezt a rendkívül szolid sapkát :)

Másnap, útra készen

New Year - New York

Az új évet egy csodás új desztinációval kezdtem, ami nem volt más mint maga New York!! :)
Igazi karácsonyi meglepetés volt ez drága munkáltatómtól, hisz június óta megvan a vízumom de egyszerűen nem kaptam soha new york-i járatot... Kérvényeztem minden hónapban, próbáltam cserélni - eredménytelenül, így tényleg fülig ért a szám mikor kiderült hogy január 2-án repülök! :)

A járatról sok jót nem hallottam, konkrétan mindenki utálja, mert nagyon hosszú az út, 3 szervízzel, sok-sok indiai utassal akik mint talán már korábban írtam is, imádnak minket ugráltatni és minden 5ik percben nyomkodni a csengőt... De persze én egyik véleményre sem adtam, a crew imád panaszkodni, úgyhogy egyik fülemen be, másikon ki ment a panaszáradat....

Nos én valószínű nagyon szerencsés vagyok,mert kifejezetten nyugis utunk volt oda- és vissza is! Mindkét járat teljesen teli volt, így persze hogy pörgős utunk volt, de nem volt egyáltalán vészes... Leszámítva talán azt hogy visszafelé egy idős bácsi összesett előttem... Dehát az ájulás elég természetesnek számít több mint 12 kilométer magasan :D

De visszatérve New York-ra, a város nem okozott csalódást! Vibráló, élettel teli, mint ahogy a filmekben megszokhattuk! Csak kapkodtam a fejem minden percben... Szerencsére a hotelünk a Times Square és a Central Park között fekszik, így ennél központibb helyen nem is lakhatnánk!

Első nap este érkeztünk meg, így vacsora után rögtön elmentem aludni, hogy korán fel tudjak kelni másnap! Persze azért vetettem egy pillantást az esti Times Square fényeire és egy eredeti new york-i cheesecake-t is megkóstoltam :D Hmmmm, örök kedvenc!!

A hotelszoba

Ivan Mexikóból a hatalmas, amerikai méretű szendvicsével

Nyamm-nyamm :D

Mellesleg az ételeket illetően igaz az állítás hogy minden dupla méretű! A szendvicsek, az üdítők, minden dupla, vagy inkább néha triplanagy! (Thaiföldön ennek épp az ellenkezője van, minden mini méretű... :) ) Én képtelen voltam befejezni bármilyen fogást, iszonyatos adagok voltak! Ivan másnap evett egy akkora adag lasagna-t hogy esküszöm a családom 4 tagja simán jóllakott volna vele :D Mondjuk láttam is jó sok duci amerikait...

Másnap reggel Ivan-nal, a mexikói kollégámmal úgy döntöttünk elmegyünk egy filmes túrára. Körülbelül 3-3,5 órás buszos túra volt: körbevezettek minket a városon úgy hogy közben megmutogatták nekünk azokat a híres helyeket ahol igazi klasszikusokat forgattak! A teljesség igénye nélkül csak néhány példa:
- Central Park (megszámlálhatatlan film készült itt)
- az ékszerbolt ahol Audrey Hepburn állt a Breakfast at Tiffany's című filmnél
- a városi könyvtár ahol Carrie a Szex és Nem York filmváltozatában férjhez menni készül
- a Jóbarátok épülete, ami a főcímben látható
- a How I met your mother sorozat híres McLaren's kocsmája ahol minden este lógnak a srácok
- rengeteg Pókember helyszín
                  ... és még sorohatnám

A Central Park bejárata

Washington Park diadalívje

Háttérben az Empire State Building

A jó az volt az egészben hogy a buszon volt egy tv, ahol folyton bejátszottak filmrészleteket, olyat ami természetesen kapcsolódik az éppen aktuális helyszínhez! Tök érdekes volt látni a vásznon, és utána rögtön élőben a helyeket :D Én azért volt hogy nem ismertem egy-két filmet, főleg a klasszikusokat! Van még mit bepótolni! Ja és a túravezetőnk egy nagyon jó fej srác volt, színész, mint ahogy oly sokan New York-ban, a nagy felfedezésre várnak :D Út közben folyton olyan épületekre mutogatott ahol hírességek laknak: Robert DeNiro, Al Pacino, Diane Keaton, Natalie Portman, Beyonce stb stb Kívülről ezek a helyek semmi extrák, mondhatni szürke kis helyek, viszont belülről több millió dolláros, több emeletes luxuslakások. Nyilván... :D

A Szellemírtók tűzoltóállomása

:D

Sajnos az idő nem volt valami kecses, vagy inkább mondjam azt hogy eszméletlen hideg volt?! Komolyan, szerintem olyan -5 fok volt, nem vészes, viszont olyan szél fújt hogy a csontomig hatolt... (Mikor mentünk dolgozni még a piros kalapom is lefújta! :D ) Remélem legközelebb kicsit enyhébb lesz az idő, mert így azért nehéz volt élvezni a várost! Szó szerint az arcomra fagyott a mosoly! Hahaha

Arthur Lawrence, a híres amerikai forgatókönyvíró lakásánál

Na ki ismeri fel az épületet?! IGEN!! Ez bizony Rachel, Monica, Phoebe, Chandler, Joey és Ross otthona :)

Az biztos hogy egy csipetnyi ízelítőt kaptam csak New Yorkból... Már alig várom hogy a következő beosztást, hátha Emirates újból meglep eggyel... Addig pedig tervezgetem, mit fogok csinálni legközelebb :)

                                               BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!!

Times Square, a sárga taxikkal