First week of SEP Part 4: THE END

A SEP első hetét vízi gyakorlatozással zártuk (ezt várta mindenki a legjobban, a korábbi csoportoktól csak azt hallottuk hogy mennyire jó lesz :D )

A repülési nyelvben ditching-nek nevezzük azt amikor a gépnek vízen kell landolnia vészhelyzet esetén. Elég sok dologban különbözik a szárazföldi landolástól, például az alsó szinten lévő MR3 és ML3 ajtókat nem szabad kinyitni, mert ezek "belly fairing slide"-ok, ami annyit tesz, hogy a csúszda a repülő hasából jön ki és ez vízi landolás esetén csak lehúzná a gépet a vízbe még jobban, ezért szigorúan tilos kinyitni. Az utasok felkészítésénél mindenkire rá kell adni a mentőmellényt, illetve van egy pár doboz és csomag amit pluszban magunkkal vinni a csónakba. Sok-sok apró kis részlet, amik nagyon fontosak a túlélés szempontjából :)

A komoly életmentők

Előző nap szóltak nekünk hogy vigyünk váltásruhát a fürdőzéshez, amint látjátok a többség melegítőt választott, alatta pedig fürdőruhát. A 380 felső emeletéről indultunk, szépen lassan lecsúszott rajta mindenki, majd meg kellett állni a csúszda alján. A trainer ekkor elmagyarázta hogy hogy kell lecsatolni a csúszdát hogy csónakot kapjunk: hirtelen meghúzott valami zsinórt és jó nagy ricsajjal belezuhantunk a vízbe :D Mármint a csónak, nem mi :) Vicces volt!

A vízen csónakázva megtanultuk a canopy használatát, ez magyarra lefordítva ernyő vagy védőtető, amit a csónakra lehet húzni eső vagy rossz időjárás esetén. Elég egyszerű a dolog, mert csak össze kell párosítani a csónakon lévő számokat az ernyőn lévő számokkal majd egymáshoz kötni őket. Amit középen láttok sárga felfújható gumi-izét, az arra van hogy az ernyőt ki lehessen támasztani középen hogy ne zuhanjon ránk. Egyszerű, gyors és megvéd az időjárás viszontagságaitól az óceán/ tenger közepén hánykolódva!

A canopy

Egy csónakba amúgy körülbelül 60-70 ember fér, de ha nagyon muszáj meg lehet tömni akár 85 emberrel is, de az már elég veszélyes...

Kellemes csónakázás csütörtök reggel

A csónak tanulmányozása után jött az óra vizesebb része :) Irány a medence...A többiek a korábbi csoportokból mondták hogy készüljünk fel, mert a víz iszonyatosan hideg!! Én kb az utolsók között voltam aki belement, végignéztem ahogy mindenki felsikolt a vízbe érve...Kicsit el is bizonytalanodtam a medence szélén állva :D És képzeljétek el hogy egyáltalán nem volt hideg!!! Szerintem a júniusi brac-i víz sokkal hidegebb mint ez volt :D Úgyhogy rosszul is éreztem magam kicsit, mert kb én voltam az egyetlen akinek nem volt hideg a víz. Ja nem, még a brit lánynak is kellemes volt, ő is hozzá van szokva a hideg vízhez :)

Na ki látja hol van Ancsi?!

 A vízben megtanultunk egy pózt amivel elég sokáig ki lehet bírni akár jeges vízben is: össze kell görnyedned amennyire csak tudsz és össze kell kulcsolnod a kezeid a térded körül- ezzel a pózzal égeted el a legkevesebb energiát, így nagyobb a túlélési esélyed is. Össze is kellett kapaszkodnunk 4en- 5en ebben a testhelyzetben, határozottan melegebb volt! Kb 10percet töltöttünk ennek a testhelyzetnek a tanulmányozásával, na akkor már kezdtem én is fázni (addigra a többiek már kockára fagytak). Azért én sem vagyok túl hidegtűrő :D

Lebegés

 Az óra végén vissza kellett másznunk a csónakba- na hát ez elég sok problémát okozott egyeseknek. Egyrészt a csónak elég magas. Másrészt van egy pici fehér létra amin fel kell kapaszkodni, ez persze ide-oda nyaklik a vízben úgyhogy nem egyszerű bánni vele :) Ha nagy nehezen rá tudsz nehezedni a kislétrára, el kell kapnod a csónakból kilógó, neked segítő kolléga kezét, picit felhúznod magad, majd azzal a mozdulattal elkapni egy piros kapaszkodót a csónakon. Ha ez megvan, feljebb van még egy kapaszkodó, odáig is el kell jutni, és ha már ott vagy akkor csak bele kell vetődni a csónakba :D Nekem szerencsére elég jól ment, de voltak lányok akik nagyon bénáztak :D Hahaha :) De végül azért mindenki kijutott :D

Ancsi mászik

Ancsi segít a bajbajutottakon

Összességében nagyon nagyon élveztem a ditchinget, leszámítva hogy sikerült rendesen átfagynom, úgyhogy egész nap fáztam a légkondis termekben...Dehát ez a legkevesebb.

Ja azt nem is mondtam hogy majdnem nem mehettem bele a medencébe, mert ugye van a könyököm az égési sérülés, és a trainer mondta hogy nem akarja hogy baja legyen úgyhogy csináljam meg inkább egy hét múlva... De mondtam neki hogy vállalom a felelősséget, nem akarok lemaradni, nem lesz semmi baja :) Úgyhogy végül engedett...A vízben nem is volt baja, csak utána...Nem akarom ragozni a dolgot, a lényeg az hogy nem tett neki túl jót hogy ázott a vízben majdnem 20percet :)

Tehát összességében ennyi volt az SEP első hete: én imádtam minden percét! :)
Habár nagyon nagy volt a nyomás, mert minden órán vizsgáztunk valamiből és állandóan figyeltek minket hogy hogy teljesítünk, de ettől függetlenül szuper volt! A sok gyakorlatozás és szimulátorozás! Eszméletlen jó volt!

És hála a kis sebemnek, egy életre szóló emlék marad :)