Supy to Manchester Part 2

Mikor kiszálltunk a crew buszból a gép mellett, megálltam pár másodpercre... Persze a csapból is az folyik hogy milyen nagy ez a gép, de amikor ott állsz mellette, valahogy realizálódik az egész...Elképesztően hatalmas...A Kapitány kedvesen el is mosolyodott amikor meglátta hogy tátom a szám :D De megnyugtatott hogy mindenkinek ilyen az első találkozása a "madárral" :)

A gépre érve letettük a cuccainkat, a többiek elvégezték a Safety and Security check-eket (erről majd később, egy másik posztban), majd megkezdtük a Boardingot :) Alex, a Purser megengedte hogy mellette álljak az utasfogadásnál, tök jó volt, csak szépen mosolyogni kellett mindenkire :)

Pár perccel a felszállás előtt beküldtek a pilótafülkébe, ahol leültem a plusz-székre. A Kapitány elmagyarázta, hogy innentől nagyon ne szóljak hozzájuk, mert nagyon elfoglaltak lesznek felszállás előtt és koncentrálniuk kell. (Ez a kritikus 11 perc, amiről már az SEP rész alatt írtam) Úgyhogy feltettem a kis fejhallgatóm és figyeltem...Ennyi gombot, műszert, kütyüt, monitort egy helyen én még életemben nem láttam! :) Persze folyamatosan ment a kommunikáció a toronnyal, kb a felét se értettem amit beszéltek, de szuper volt hallgatni. Ahogy Apukám mondta, ez olyan mint mikor a háborús filmekben hallani lehet ahogy a pilóta beszél a földiekkel, mindenféle kódokat használva: Alpha Foxtrott 22, Delta Echo 56-Golf, stb Pont ilyen :)

Készülődés

Kamerák

Na de ekkor jött a meglepetés! Ahogy kigördültünk a felszállópályára, elkezdték a felszállás előtti ellenőrzéseket végezni (ez úgy néz ki hogy az első tiszt felolvassa az ellenőrzési listát, a Kapitány mondja az ehhez kapcsolódó adatokat és ha megfelelő az érték, akkor kipipálják a számítógépen- ha minden adat rendben van akkor indulás ), és ekkor kiderült hogy a négyes hajtómű nem működik...Először a toronnyal kommunikáltak hogy mi lehet a baj, majd átkapcsoltak minket a mérnökökhöz...Eltelt kb egy óra...A Kapitány úgy döntött hogy áramtalanítja a hibás hajtóművét, hátha csak valami elektronikus hiba okozza a bajt...Az ötlet nem jött be, ezután se működött. Vissza kellett mennünk a parkolópályára, mert közben több gép feltorlódott mögöttünk akik nem tudtak felszállni miattunk...Újabb egy óra...A mérnökök közben folyamatosan beszéltek, állandóan utasították Petert és Pault hogy nyomják meg ezt, próbálják ki ezt, kapcsolják ki ezt azt a másikat meg be, de semmi nem működött...Végül Peter (mostmár idegesen) közölte, hogy jó lenne ha valaki feljönne végre a gépre, mert úgy látszik nem kis problémával állunk szembe....Nagy nehezen előkerítettek egy lépcsőt a géphez, feljöttek a mérnökök és elkezdődött egy újabb végeláthatatlan diskurálás hogy mi lehet a baj....Újabb egy óra...Rájöttek, hogy ha az egész gépet áramtalanítják, az talán beválhat. Kipróbálták, ez sem sikerült...Fél óra után közölték hogy nincs mit tenni, ez a gép nem szállhat fel, vagy keresünk egy másikat vagy törlik a járatot :D Hát mondhatom viccesen indult az első utam...A Kapitány mosolyogva közölte is leszállva a gépről, hogy ne ijedjek meg, általában minden simán szokott menni, kb 10 éve repül Emirates-el de ilyen még soha nem fordult elő :D

Várakozás a gépen...

Az utasokat le kellett szállítani, meglepően nyugodtak voltak, nem is nagyon akadékoskodtak, úgyhogy ez a része simán ment. Viszont jöttek a találgatások, hogy akkor most lesz-e másik gép vagy nem. Ekkor tartottunk olyan 4ésfél óra csúszásban...Végül kiderült hogy egy londoni járat nemrég szállt le, és hogy mindenkit odarendeltek hogy minél hamarabb készen álljon a felszállásra, úgyhogy irány a másik gép. A takarítók még nagyban porszívóztak, a catering-esek ide-oda rohangáltak a cart-okkal, órási fejetlenség volt :D Nagy nehezen, kb 6 órás késéssel, miután visszaszálltak az utasok, újra nekirugaszkodtunk Manchester felé, ezúttal sikerrel :D A Kapitány mondta is hogy általában így szokott ez működni!  :) Amúgy maga a felszállás a pilótafülkéből ÓRIÁSI élmény volt, azt hiszem ha másért nem, már ezért megérte ide jönnöm :) De persze sok minden másért is megérte... :)

Prepare for take off!

Hát pilótának is elmennék :)

Dubai felülről

The Palm

Burj al Arab

A felszállás után viszont még nem ért véget a meglepetés-áradat :) Ahogy elhagytam a pilótafülkét, átöltöztem és mentem a galley-be segíteni...Már akkor éreztem valami fura szagot, szóltam is hogy mi ez a büdös, de mindenki csak nézett értetlenül...Szóltam a Purser-nek aki szintén érezte, hogy szerintem ez olyan mint az égett műanyag! A sütőből jött, előtte az egyik SFS már kivett belőle minden kaját, úgyhogy csak álltunk ott és tanakodtunk hogy honnan jöhet a büdös....Aztán hirtelen nagyon sűrű, fekete füst kezdett szivárogni  a sütő felső részéből...Mindenki egyre gondolt: elektromos tűz...Azt ugye már korábban leírtam hogy a suliban mindenki fejébe belevésték hogy a legrosszabb dolog ami történhet velünk a levegőben, az a tűz....Én konkrétan leblokkoltam 2-3másodpercre, csak álltam és arra gondoltam hogy ezt nem hiszem el, pont az első utamon történik mindez!!! :D Végül Alex bezárta a sütőt, én visszanyerve a lélekjelentlétem megragadtam a legközelebb eső Halont (azóta se tudom hogy honnan tudtam hol keressem...látszik hogy stresszhelyzetben előjön a rejtett tudás :D ) de végül nem használtuk, mert a füst szép lassan abbamaradt...Elvégeztünk mindent a leírás szerint, úgy ahogy a könyvben meg van írva (falak átvizsgálása, Kapitány tájékoztatása, teljes elektronika lekapcsolása a galley-ben) Alex mondta, hogy 8éve dolgozik a cégnél, és még sose történt vele ilyesmi :D Annyira de annyira szerencsés vagyok hogy nekem sikerült egy napba két olyan dolgot is besűrítenem ami jó esetben 10évente egyszer fordul elő :D :D De nem bánom, mármint nyilván ezek nélkül is élveztem volna az első utam, de így talán még emlékezetesebb marad :)

Ezt a kis ijedtséget leszámítva az út sima volt, sokat segítettem -ahol tudtam- és kérdeztem, mindenki tanítgatott, a Purser még egy túrát is tartott nekem a felső szinten: megnéztük az első osztályon és a business-en lévő üléseket, amiket inkább lakosztálynak neveznék... :D

Manchesterbe érve mindenki nagyon fáradt volt, de szerencsére volt 2 lány és egy srác akik hajlandók voltak bejönni velem a városba :) Kicsit sétálgattunk, a város nagyon szép volt, ki volt világítva karácsonyi díszekkel, nagyon tetszett! Megvacsoráztunk egy helyes kis olasz étteremben, majd 11körül beájultam az ágyamba! A hotel nagyon aranyos volt, olyan mint egy vidéki kúria, csendes és kényelmes!

A manchester-i pályaudvar

Sétálóutca

Látszik hogy eléggé fáztunk :)

Reggel pedig elhúztam a függönyt és mit láttam?! Esett a hó!!! Annyira meglepődtem, hogy a lélegzetem is elállt :) Gyönyörűszép volt!

A hotelszoba (az ágy eszméletlen kényelmes volt!)

Kilátás a ablakomból, sajnos a hóesés nem látszik...

Az út hazafele zökkenőmentes volt, felszállás előtt lement a Kapitánnyal megvizsgálni a gépet kívülről (ez minden repülés előtt kötelező) Rengeteget mesélt meg magyarázott, nagyon érdekes volt :) Tudtátok hogy gépnek 24 kereke van?! El lehet képzelni mekkora erő hat arra a 22 kerékre hátul leszállás közben...

Briefing után várakozás a repülőre

A külső séta (tilos képet készíteni biztonsági okokból, állítólag lecsukhatnak érte, ezt Peter azután mondta miután elsütöttem a képet :D )

Épp akkor indult haza egy gép!! ÁÁÁÁÁÁ :D Szörnyű volt!

A leszállás a pilótafülkéből pedig talán még jobb volt mint a felszállás...Régóta nem láttam olyan sok csillagot az égen mint akkor éjszaka a gépről...És a kivilágított leszállópálya előttünk...Hihetetlen érzés, nagyon nagyon tetszett :) Csak azt sajnálom hogy többet nem ülhetek ott :S

Critical 11 minutes

Szép látvány

Összességében csodás útban volt részem, sokan mondták előtte hogy az első út nagyban meghatározza hogy a későbbiekben hogy fogok a repüléshez hozzáállni...Bár nekem korántsem mondható átlagosnak az utam, mégis élveztem minden percét! És ha ez még nem lenne elég: hazafelé ahogy néztem az eget és arra gondoltam hogy elképesztő hogy itt vagyok, láttam egy hullócsillagot! Akik ismernek tudják, hogy odavagyok a hullócsillagokért, mindig különleges pillanat amikor lát az ember egyet, de ez valahogy más volt mint a többi...Lehet hogy giccsesen hangzik, de úgy éreztem mintha valaki üzent volna nekem, hogy igen, sikerült, jó helyen vagy :) És igen, azt hiszem jó helyen vagyok...